Biomassza felpörgetve

Érdemi energiaforrássá formálja a biomasszát Dr. Szamosi Zoltán: szabadalma hatékonyabban termel villamos- és hőenergiát mint egy gázturbinás erőmű.

A biomasszát alakítja át nagyobb energiasűrűségű anyaggá, anyagokká az az eljárás, amit Dr. Szamosi Zoltán, a Miskolci Egyetem docensének (Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézet) neve fémjelez. Így a jövőben hatékonyan hasznosíthatók lesznek a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodás során keletkező, kis energiasűrűségű melléktermékek. Ezek szállítása, feldolgozása jelenleg rendkívül drága, felhasználásuk eddig nem jelent vonzó energiatermelési alternatívát.

A megoldást az említett energiasűrűség növelése jelentheti. Az „Agricarbon gyártási eljárás” lényege, hogy képes lignin, hemi-cellulóz és cellulóz tartalmú anyagokat pörkölni/szenesíteni és azokból (egy termokémiai folyamat során) éghető gázt előállítani – ami közvetlenül használható villamos- és hőenergia-termelésre.

A számos kísérlet ígéretesnek bizonyult: többek között a búzaszalma, a repceszalma és a szőlővenyige esetében, illetve fafajtáknál (tölgy, bükk, fenyő, nyár) is.

A bemenő anyagáramból előállítható „végtermékek”:

  • 5 százalékos arányban kátrány – felhasználható az állatgyógyászatban vagy építőiparban, a bemenő anyagáram „tisztaságától” függően
  • 20 százalékos arányban pörkölt faanyag – aktív szén gyártásához aktív szén gyártásához szolgálhat alapanyagul
  • 75 százalékos arányban gáz – gázmotor meghajtására alkalmas

500 kg/h

anyag érkezhet a berendezésbe

300-350 kg/h

pirogáz keletkezik (ennek fűtőértéke 11,9MJ/ m3)

130-180 kg/h

a visszamaradó pörkölt faanyag tömegárama

20 kg/h

folyékony kátrány keletkezik

Az Agricarbon-eljárás előnyei a hagyományos eljáráshoz képest:

  1. jobb a hőenergiatermelés hatásfokértéke: 77% (összehasonlításképpen: ez a szám „csak égetés” során 70-75 %; gőzturbinás erőmű esetében 70-80 %)
  2. gyorsabb energiatermelési folyamat: egy gázmotor 15-30 perc alatt képes a hálózatra termelni (ugyanez az idő egy hideg állapotról indított gőzturbinás erőmű esetében 1 nap is lehet)
  3. alacsonyabb füstgázkibocsátás, kisebb környezeti terhelés (a keletkező gázok gázmotorban égnek el, porképződés nélkül)
  4. kedvezőbb a gáz összetétele (a szintézisgázéhoz hasonló

Amennyiben a helyszíni hasznosítás nem célszerű, avagy nem megoldható, létezik megoldás a gáz tárolására is. Ez kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a felhasználó a legjobb feltételekkel értékesíthesse.

Több is érdekel?